Ha távozom a titkos másvilágba,
U - U U U - - - U - U
mit mondotok remegve majd nekem,
- - U - U - U - U -
halvány körülállók, látván csodálva,
- - U U - - - - U - U
hogy elszivárog váló életem?
U - U - - - - - U U
Rothadni dugtok egy ködös gödörbe,
- - U - U - U - U - U
sírtok, hogy a barátotok halott?
- - U U U - U - U -
S míg fekszem ott, deszkák közé gyötörve,
- - U - - - U - U - U
lesz lelketek, hogy dáridózzatok?
- - U - - - U - U U
S én, én az átkozott, majd hogy tekintem
- - U - U - - - U - U
őket, kik aztán is csak itt maradnak,
- - U - - - U - U - -
ha érezem, hogy szívem egyre halkabb?
U - U - - - U - U - -
Fellázadok-e szenvedéseimben,
- - U U U - U - U- -
vagy bámulok, amíg legyűr a vész,
- - U U U - U - U -
mint a hajós, ki tűnő partra néz?...
- U U - U - - - U -
| A
B
A
B
| 11
10
11
10
| ^ Keresztrím
| A
B
A
B
| 11
10
11
10
| ^ Keresztrím
| A
B
B
| 11
11
11
| | A
B
B
| 11
10
10
| | | |
|
Alliteráció
Alliteráció
|