Hogy búsan a vonatra szálltam, - - U U U - U - - lenn volt az éji szürkület, - - U - U - U U és a sötét mezőkre nézve, - U U - U - U - U szóltam: "Mi rossz tenélküled." - - U - U - U U Nappal van... A vasút a rétet - - U U U - U - U ujjongó kedvvel futja át, - - - - - - U - friss illat árad messze-messze, - - U - - - U - U körül virágzó tarkaság. U - U - - - U - A szélbe kék virágok ingnak, U - U - U - U - - s én tőlük félve kérdezem: - - - - U - U U "Kék lányszemek, kéklő virágok, - - U - - - U - - felkelt-e már hű kedvesem?" - - U - - - U U A kék virágok integetnek: U - U - U - U - U "Most kel fel épp hű kedvesed, - - U - - - U - rád gondol és a szíve úgy fáj, - - U - U - U - - szemei könnytől nedvesek!" U UU - - - U U
| A
B
C
B
| 9
8
9
8
| ^ Félrím
| A
B
C
B
| 9
8
9
8
| ^ Félrím
| A
B
C
B
| 9
8
9
8
| ^ Félrím
| A
A
B
A
| 9
8
9
8
| ^ Visszatérő rím
| | |
|
|