Mulassatok, a hinta indul, U - U U U - U - - nézzétek e szines pokolt. - - U U U - U - Keblem sajog a tompa kíntul, - - U U U - U - - de jőjjetek, ajkam mosolyg. U - U U - - U - Ti vagytok az úr, én a szolga, U - U U - - U - U bohócruhába öltözöm. U - U - U - U - S elfojtom értetek, dacolva, - - U - U - U - U eget-kivánó ösztönöm. U - U - - - U U Fejemből a vér zúgva csordul, U - - U - - U - - de rája süveget csapok, U - U U U - U - s nem érezem a tarka lomtul U - U U U - U - U az égető, nagy bánatot. U - U - - - U U Előre hajtok, körbe-körbe, U - U - - - U - U a falba vágom homlokom. U - U - - - U - Mindent teszek, holtig gyötörve: - - U - - - U - U imádkozom, káromkodom. U - U - - - U U Pusztán csak a parancsra várok, - - U U U - U - - ti vagytok, és - nem élek én. U - U - U - U - Fogjátok is át a világot, - - U U - U U - - nekem nincs semmim e tekén! U - - - U U U - Engem ragad vadul zilálva - - U - U - U - U a szédülő körforgatag, U - U - - - U U aranyszörnyek sötét hajába U - - - U - U - U kapaszkodom meg bágyatag. U - U - - - U U S ekkor nem is tudom, hogy élek, - - U - U - U - - csak törtetek némán elől, - - U - - - U - elszáll szememből minden élet, - - U - - - U - U és célt nekem szótok jelöl. - - U - - - U U A vad röhejben elfelejtem, U - U - U - U - - hogy e világon létezem, U U U - - - U U a durva ember-rengetegben U - U - - - U - - nem nyúl dijért mohó kezem. - - U - U - U U De néha, hogy a lárma halkabb, U - U U U - U - - megráz egy furcsa hangulat, - - - - U - U - mert látom, itten mind mulatnak, - - U - - - U - - csak a komédjás nem mulat. U U U - - - U U
| A
B
A
B
| 9
8
9
8
| ^ Keresztrím
| A
B
A
B
| 9
8
9
8
| ^ Keresztrím
| A
B
A
B
| 9
8
9
8
| ^ Keresztrím
| A
B
A
B
| 9
8
9
8
| ^ Keresztrím
| A
B
A
B
| 9
8
9
8
| ^ Keresztrím
| A
B
A
B
| 9
8
9
8
| ^ Keresztrím
| A
B
A
B
| 9
8
9
8
| ^ Keresztrím
| A
A
A
A
| 9
8
9
8
| ^ Bokorrím
| A
B
A
B
| 9
8
9
8
| ^ Keresztrím
| | |
| Alliteráció
|