Városba viszi pénzét a paraszt;
- - U U U - - U U -
És Bodri, kit a háznép hon maraszt,
- - U U U - - - U -
Siet, urát követni.
UU U - U - U
Nem hagyja magát elveretni,
- - U U - - U - U
S a gazda szitka s kődobásai
U - U - - - U - UU
Csak annyira birják riasztani
U - U U - - U- U U
Hogy távolabb kiséri, nem közel.
- - U - U - U - U U
Igy érnek az erdőig el,
U - U U - -U -
Hol két betyár lesett a védtelenre.
- - U - U - U - U - U
kiáltják, neki menve.
U- - U U - U
Ő sem veszi tréfára, visszavág,
- - U - - - U - U -
S le is terűl az egyik mákvirág;
U - U - U U - - U -
De most a másik megragadja,
U - U - - - U - U
S oly sikeresen fojtogatja
- U U U - - U - U
Hogy vége van
- - U -
Bizonyosan,
U U U -
Ha rögtön ott nem terem hű kutyája
U - U - - U - - U - U
S a gazt a földre nem czibálja.
U - U - U - U - U
Gazduram ekkép menekűl,
- U U - - U U -
Folytatja útját, megkerűl,
- - U - - - U -
S ebével ismét haza mégyen:
U - U - - U U - U
Ott Bodrinak, csak úgy mint régen,
- - U - U - - - -
Száraz kenyér és bot juta.
- - U - - - U U
Igy jár az ember, ha kutya.
- - U - - U U U
| A
A
B
B
C
C
D
D
E
E
F
F
A
A
G
G
H
H
I
I
J
J
K
| 10
10
7
9
10
10
10
8
11
7
10
10
9
9
4
4
11
9
8
8
9
9
8
| | A
| 8
| | | |
|
Alliteráció
Alliteráció
|