Szent Margit hídján bandukoltam egyszer,
- - - - - - U - U - -
Fölgyűrt gallérral, szembe a vad szelekkel.
- - - - - - U U - U - U
Harapós kedvű, szilaj, goromba tél volt,
U U - - - U - U - U - -
A síkos égen meg-megcsúszott a félhold.
U - U - - - - - - U - -
A híd alatt málló jégtáblák ropogtak,
U - U - - - - - - U - -
Zajdulva csaptak a kőoszlopoknak.
- - U - U U -- U - U
Orron vert, fülön csípett a fagy: de mitse bántam,
- - - U - - - U - U - U - -
Tudtam, hogy nincs fény sehol e zord világban,
- - - - - U U U - U - U
Tudtam, hogy riadva most roppan minden össze,
- - - U- U - - - - U - U
S tudtam, hogy megdermedt az idő mindörökre.
- - - - - - U U - - U - U
| A
A
| 11
12
| ^ Bokorrím
| A
A
| 12
12
| ^ Bokorrím
| A
A
| 12
11
| ^ Bokorrím
| A
A
| 14
12
| ^ Bokorrím
| A
A
| 13
13
| ^ Bokorrím
| | |
|
|