Szerző
Tóth Kálmán

Tóth Kálmán

költő, dráma- és újságíró és politikus

1831. március 30. — 1881. február 3.

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 92 alkalommal nézték meg.
Az oldalra felkerült: 2026. március 23.

Megosztás

Címkék

Tóth Kálmán

Ne süsd le szép szemed...

Ne süsd le szép szemed,
Ha már másé vagy is -
Nézz reám még egyszer
Hogyha nem szabad is.
Nézz reám még egyszer
Egyszer... s utoljára...
Pattog már az ostor,
Kocsin van a láda.

Elmegyek most ujra -
És vissza nem jövök,
Mint a hab, mely elfut
Folyó tükre fölött,
S elmegy a tengerre;
Örök hánykodásra...
Pattog már az ostor,
Kocsin van a láda.

Szenvedés vár én rám,
Akár hol leszek is -
Vérző csillag lennék
Még az egeken is,
Nélküled nekem még
Az öröm is fájna...
Pattog már az ostor,
Kocsin van a láda.

Ha szerettél, feledj!...
Oh a sors oly átkos,
A szív fölött olyan
Gúnyosan határoz...
Mese a szerelem
Mindenhatósága...
Pattog már az ostor,
Kocsin van a láda.

Én keblembe zárlak...
S kedves halottamat
Síró érzésimmel
Mindig virasztalak.
Lelkem lesz szemfödöd -
Szivem meg a fáklya...
Pattog már az ostor,
Kocsin van a láda.

Tóth Kálmán aláírása

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!