Itten vagyok ágya mellett,
- - U U - U - -
Oh ez az ágy, ez az itt:
U U U - U U -
Melyben az én édes anyám
- U U - - U U -
Kilencz éve feküszik.
U - - U U U U
Ha valaki látna itten
U U U U - U - U
Ágya mellett engemet,
- U - - - U -
Nem ismerne, tudom, reám,
U - - U U - U-
Ugy mosolygok, nevetek.
- U - - U U U
Nehéz nekem a mosolygás,
U - U U U U - -
De ha ennek ő örül,
U U - U - U -
Ha mosolyt kelt ott is, az ő
U U - - - U U -
Beteg ajkai körül.
U U - UU U U
Százfélét is el-elkérdez,
- - - U U - - U
És én csak jót felelek;
- - - - U U U
Agg bokornak igy suttognak
- U - U - - - -
Gyermeki: a levelek.
- U U U U U U
- Hát boldog vagy? oh de milyen!
- - - U - U U U
Igy felelek mindig én,
- U U - - U -
S ha a látszat is azt mondja:
U U - U U - - U
Mért ne hinné el szegény!
- U - - - U -
El is hiszi és örömtől
U - U U - U - -
Könyben úsznak szemei,
- U - - U UU
S hálát adva, száraz karját
- - - U - - - -
Az egekhez emeli.
U U - U U U U
És én látva, oh igy látva
- - - U U - - U
A legszeretőbb anyát:
U - U U - U -
A mi előbb hazugság volt,
U U U - U - - -
Valóságba olvad át.
U - - U - U -
Szivemről a jeges kéreg,
U - - U U - - -
Melyet gonosz emberek,
U - U U - U -
Gúny, csalódás vontak arra:
- U - - - U - U
Egyszerre csak lepereg.
- - U - U U U
S a mig nézem könyben úszó,
U - - - - U - -
Rám mosolygó szemeit,
- U - - U U-
Melyekben a szeretetnek
U - U U U U - U
Egy világa tükrözik:
- U - U - U U
S a mig összecsókolom az
U U - U - U U U
Engem áldó kezeket:
- U - - U U -
Ki nem vagyok soha boldog,
U - U - U U - U
Itt, valóban az leszek!
- U - U - U U
| 8
7
8
7
8
7
8
7
8
7
8
7
8
7
8
7
8
7
8
7
8
7
8
7
8
7
8
7
8
7
8
7
8
7
8
7
8
7
8
7
|
Alliteráció
Alliteráció
|