Nem az a fájdalom...
Nem az a fájdalom nehéz,
Mit a dalokból hallotok,
Az el nem mondott fájdalom -
Ez kínozza a dalnokot.
Mely elnémit, mint a vihar
Elnémitja a madarat,
S fölmagasit ugy, hogy kicsiny
A költőnek akkor a lant.
Később a dal már szólana,
De eltörpült a fájdalom,
Alaktalan lett, mint a táj,
Mit bé e távol hamva von.
S a költő büszkébb, magasabb,
Semhogy felőle szólana,
Ha ugy nem, a hogy éreze,
Sehogy se mondja el dala.
A bú aztán szivén borong,
Mint sürű fátyol, melyen át,
Elveszti még az öröm is
Kedves, piros arczulatát.
S eloszlani nem tud soha:
Marad belőle valami,
Mint lázas éjek álmiból,
Mit el nem tudunk mondani.
A költőbúban az nehéz,
Ezek az elfojtott dalok,
A mikről senki mit se tud,
A miktől én majd meghalok.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
