Petőfi Zoltán

S. M. kisasszonynak

Szeretem a tavasz kedves kis virágát,
A szerény ibolyát,
Szeretem a rózsát, s gyönyörködve szivom
Mámoros illatát.
*
Szeretem a zenét, s a költői lantnak
Ábrándos pengése,
Üdítő gyógybalzsam szegény megcsalatott
Szenvedő szivemre.
*
Szeretem a holdnak méla bús sugárit
Ha besüt szobámba,
S gondolatim között mélyen elmerülve
Tekintek reája.
*
Szeretem hazámat és szomorú sorsán
Órákig merengek...
De ha téged látlak, elfelejtve mindent
Csak téged szeretlek.