A kertünkben voltam s a tarka őszre
U - - - - - U - U - U
gondolgattam, hogy íme, nemsokára
- - - - U - U - U - U
alárepűl a viruló mezőkre
U - U - U U U - U - U
s kibontja szárnyait, mint büszke páva.
U - U - U- - - U - U
Kibontja szárnyait s az embereknek
U - U - U- U - U - -
bánatában elhervad a szive,
- U - U - - U U U U
a fák aranyfelhői elperegnek
U - U - - -U - U - -
s az útat őszi harmat fekszi be.
U - U - U - - - U U
| A
B
A
B
| 11
11
11
11
| ^ Keresztrím
| A
B
A
B
| 11
10
11
10
| ^ Keresztrím
| | |
|
|