Szerző
Tóth Kálmán

Tóth Kálmán

költő, dráma- és újságíró és politikus

1831. március 30. — 1881. február 3.

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 57 alkalommal nézték meg.
Az oldalra felkerült: 2024. október 24.

Megosztás

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölte

Tóth Kálmán

Maradjon örökre...

Maradjon örökre
A homlokod ilyen,
Ilyen tiszta, sima,
Mint az ég tavaszkor,
S a gondok felhője
Szálljon az enyimre,
Az én homlokomra.

Ez a fehér kis kéz
Semmihez se nyúljon,
Énnekem maradjon
Minden, minden munka;
Csak virághoz nyúljon
S engemet öleljen
Az a fehér kis kéz.

És ez az édes hang
Soha mit se kérjen -
Szemeidből lássék
Minden, minden vágyad,
És teljesüljön be.

Az az édes szép hang
Csupán egyről szóljon
Azt susogja mindig:
Hogy te szeretsz engem
Még a siron túl is!

Tóth Kálmán aláírása

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!