Tóth Kálmán

Nem jön ajkamra...

Nem jön ajkamra több ének,
Elhallgatnak a dalok;
Oh miért is zengenének,
Hogyha te nem hallhatod.

Ki adhat nekem jutalmat?
S valjon mi az, a mit ád?
Legfölebb koszorút adhat,
Hirt és nevet a világ.

S nekem a koszorú nem kell...
Virág kéne csak nekem,
Mit te nyujtál kis kezeddel,
Hogy viseljem szivemen.

S mit ér, ha a világ nyelve
Akár mennyit emleget,
Ha te nem sugod fülembe
Édes hangon nevemet.

Ne is szóljon többé dalom,
Legyen lantom széttörve,
Ha te, legszebb gondolatom,
El vagy veszve örökre!