Kevélyen mondám a bérczeknek:
U - - - - U - - U
- Mig jártam fönn a hegytetőt -
- - - - U - U -
Szivem, mint sziklátok, kemény lett,
U - - - - - U - -
Ah végre nem szeretem őt!
- - U - U U U -
S a megzilált erdőnek szóltam,
U - U - - - - - -
Melyet szaggató vihar ért:
U - - U - U U -
Lelkemből, mint a szél e fákat,
- - - - U - U - -
Kitéptem én is a kaczért.
U - U - U U - -
És büszkén mondottam az égnek,
- - - - - U U - -
Nézvén a hulló csillagot:
- - U - - - U -
Hogy az én nagy szerelmi vágyam,
U U - - U - U - U
Az is épp igy kihamvadott.
U U - - U - U -
S a bérczről, erdőből és égből
U - - - - - - - -
Jött egy kaczagó felelet:
- - - U - U U U
Ámitod magad jó fiú te,
- U - U - - U- U
Most is őrülten szereted!
- U - - - U U U
| A
B
C
B
| 9
8
9
8
| ^ Félrím
| A
B
C
B
| 9
8
9
8
| ^ Félrím
| A
B
C
B
| 9
8
9
8
| ^ Félrím
| A
B
C
B
| 9
8
9
8
| ^ Félrím
| | |
|
|