Én vagyok a szent csudáló,
- U U U - U - -
én vagyok a szent tudatlan,
- U U U - U - U
én vagyok a virrasztó csend
- U U U - - - -
a pillanatzuhatagban.
U - U - U U - U
Rozsdamarta vén harangok,
- U - U - U - -
korhadt, sötét haranglábon
- - U - U - - -
várják bennem kondulásuk,
- - - - - U - -
vecsernyéjük: a halálom.
U - - U U U - U
Addig tart a gyerekszemű,
- - - U U - U -
szent csudálás, beteg álom.
- U - - U U - -
Hej, de akkor, hej de akkor
- U - - - U - -
megnöveszt majd a halálom:
- U - - U U - U
Vén harangláb földig bókol,
- U - - - - - -
rozsdás hangja mind föltámad:
- - - U - - - U
az utolsó, nagy csudára
U U - - - U - U
lezárom a szemeimet,
U - U U U UU -
megnyitom a koponyámat.
- U U U U U - U
| A
B
C
B
| 8
8
8
8
| ^ Félrím
| A
B
C
B
| 8
8
8
8
| ^ Félrím
| A
B
C
B
| 8
8
8
8
| ^ Félrím
| A
B
B
C
B
| 8
8
8
8
8
| | | |
|
|