Néha én...
Néha én oly rögtön elborúlok
S napsugárt szemeidben sem lelek;
Elhullván a vidám kedv körűlem,
Mint letépett rózsalevelek.
Oka ennek nincs te benned! akkor
Vad hiéna jár szivem felett:
Akkor elhalt órák temetőjén
Sírokat bont az emlékezet.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!