Íme megint csak te maradtál
- U U - - U U - -
vers, kibe most úgy kapaszkodom,
- U U - - U - U -
görcsös lélekkel, mint a rab
- - - - - - U U
az ég kékjébe, ritka sétán.
U - - - U - U - -
Tudom, hogy betegség vagy,
U - - U - - -
kudarc, menekülés,
U - U U U -
sebeim meleg arca
U U- U U - U
tebenned hűl halottá:
U - - - U - -
kegyetlen sebhedés.
U - - - U -
S mégis ragaszkodom
- - U - U -
hozzád, ragaszkodom,
- - U - U -
mint anyaemlejéhez
- U U- U - U
a bölcsőből kinőtt
U - - - U -
fiú ragaszkodik,
U- U - U -
mint gyerekkora arany
- U - U U U -
játékaihoz a
- - UU U U
felnőtt, akit kilöktek
- - U - U - U
a szürke időbe,
U - U U - U
a szürke férfikor
U - U - U -
tájaira, hogy pergő
- UU U - - -
robotban izzadságos
U - U - - - -
kenyerét megkeresse!
U U - - U - U
| 9
9
8
9
7
6
7
7
6
6
6
7
6
6
7
6
7
6
6
7
7
7
|
Alliteráció
|