Szűz borzongások, pompás szavak,
- - - - - - - U U
Új, nagy látások királyfia volnék
- - - - - U - UU - -
S lelkemen, szép, pogány lelkemen
- U - - U - - U U
Egy csúf rontás ül, pusztít, bitorol még.
- - - - - - - U U - -
Jaj, hányszor csupán krisztuskodok
- - - U - - - U -
S minden igém kenetesen terül szét.
- U U - U U U - U - -
Jaj, hogy elfut a tollam alól,
- U - U U - U U -
Ami igaz, ami esztelenül Szép.
U U U U U U - U U - -
Pedig a szó nekem ópium,
U U U - U U - U-
Pogány titkokat szívhatok belőle
U - - U - - U - U - U
S új részegség vagy új gondolat
- - - - U - - U -
Nekem nem új: régiek temetője.
U - U - - U- U U - U
Finom, dalos titkokkal tele
U - U - - - - U U
A lelkem. S mégse apollói bátor,
U - - - U U - -U - -
Mégse merek. És úgy dalolok,
- U U U - - U U -
Mint egy ósdi, telt szájú prédikátor.
- U - U - - - - U - U
Egy urambátyám röpdös körül:
U U - - - - - U -
Mult századokból nagy pipafüst-szárnnyal:
- - U - - - U U - - U
Egy ősöm. Tollamra néz, dohog
U - - - - U - U -
S kezemre csap a füstös pipaszárral.
U - U U U - - U U - U
| A
B
C
B
| 9
11
9
11
| ^ Félrím
| A
B
C
B
| 9
11
9
11
| ^ Félrím
| A
B
C
B
| 9
11
9
11
| ^ Félrím
| A
B
C
B
| 9
11
9
11
| ^ Félrím
| A
B
C
B
| 9
11
9
11
| ^ Félrím
| | |
|
Alliteráció
|