"...és úgy vagyok, hogy sehogy sem vagyok
- - U - - U - - U U
És fáj, hogy nem fájnak eléggé
- - - - - U U - -
Dalaim, a megdalolt dalok
U UU U - U - U -
S kínjaim, a megszenvedett kinok.
- UU U - - U - U U
Zárt életet ujra elkezdeni,
- - U U - U - - U U
Fölvenni a daliás lárvát,
- - U U U U- - -
Ujjongani, mikor testünk bizserg
- - U U U - - - U -
Nem fiatalon és vér-duzzadón,
- UU U U - - - U -
De sztrájkján a sokféle csapott vérnek
- - - U - - U U - - U
És gondolni évek számaira,
- - - U - - - UU U
Hogy harmincöt és azután harminchat
- - - U - U U - - - U
És kételkedni a kisleányban,
- - - - U U - U- U
Aki, szegény, pedig nem rossz talán
U U U - U - - - U -
És mindenben és még több mindenben
- - - U - - - - - -
Látni vakítóan a Semmit:
- U U - -U U - -
Talán öregség, talán már Halál.
U - U - - U - - U -
Hát jöjjetek, beigért éjszakák,
- - U - UU - - U -
Hát jöjjetek, nagy megcsúfolások,
- - U - - - - U - -
Szégyenek, kínok és régi babák.
- U - - U - - U U -
Kár, hogy néha sokáig élünk
- - - U U -U - -
És úgy vagyok, hogy sehogy se vagyok."
- - U - - U - U U U
| A
B
A
C
| 10
9
9
10
| | A
B
C
D
E
F
F
G
H
I
A
H
H
J
H
| 10
9
10
10
11
10
11
10
10
10
9
10
10
10
10
| | A
B
| 9
10
| | | |
|
|