Legyetek hát parasztbetyárok,
U U - - U - U - U
És hordjatok fokost, gatyát;
- - U - U - U -
Gyalázza meg káromkodástok
U - U - - - U - U
A költészetnek templomát.
U - - - - - U -
Hurczoljatok meg minden eszmét,
- - U - - - U - -
Maradjon a sziv parlagon.
U - U U - - U U
És veszszetek az örök éjbe
- - U U U U U - U
Rosz dalotokkal egy napon.
- U U - U - U U
Szidjátok a czudar világot,
- - U - U - U - -
Mig nyelvetek ki nem szakad.
- - U - U - U -
Legyen a lebujban tanyátok,
U U U U - - U - -
Horkoljatok a pad alatt.
- - U U U U U -
Igy nyuljatok aztán a lanthoz
- - U U - - U - -
S irjatok verset részegen:
- U - - - - U U
Az egyéniség s szenvedély csak
U U - U - - U - U
Ugy látszik meg a verseken.
- - - U U - U U
Igyatok hát! és önhibátok
U U - - - - U - -
Miatt is mást gyülöljetek.
U- - - U - U -
De az igaz költő kigúnyol
U U U - - - U - -
S a józan ember kinevet.
U - U - - U U -
Pálinkát hát a rosz gebének,
- - - - U - U - -
Hogy vásáron tüzes legyen;
- - - - U - U -
Különben csacsihoz hasonlít,
U - - U U - U - -
Mely szelid szóra nem megyen.
- U - - U - U U
| A
B
A
B
C
D
E
D
| 9
8
9
8
9
8
9
8
| | A
B
A
B
C
D
E
D
| 9
8
9
8
9
8
9
8
| | A
B
C
B
D
B
E
B
| 9
8
9
8
9
8
9
8
| | | |
|
Alliteráció
|