Mael Ferenc Az én húgom, a te húgod... című versének elemzése

RitmusképletRímSzótag
Életük jaj, hogy elfutott,
- U -   -    U   -  U -    
hogy elsikkadt, hogy kárba ment.
 U   -  -  -     -    -  U  -   
Arcuk sápadt, mint pergament,
-  -   - -     -    -  U -    
szemük tüze elhamvadott,
  U -   U U -  -  U -    
mielőtt tüzet gyújthatott.
 UU -    U -    -   U -    
Lányszívük jaj, hiába vert,
 -    - -   -    U- U  -    
vissza rá szív sohsem felelt.
 -   U  -   -   -  -   U -    
Mégsem lázongnak, nem perelnek,
 -  -   - -   -    -   U -  -   
mindent magukba eltemetnek,
 -  -    U -  U -  U -  -   
meddő vágyakat, holt reményt,
 -  -  -  U -    -    U -    
a hiába várt vőlegényt.
U  U- U  -    - U -     
S egyszer megbékélt mosollyal
  -    -   -  - -    U -   -  
csókolatlan ajkukon
  - U -  U  -  U U 
elosonnak a lila alkonnyal
U U -  U  U  U U -  -   U 
a te húgod, az én húgom...
U  U  - U   U  -   - U    
A

B

B

C

C

B

D

D

D

E

E

F

A

F

A

 8

8

8

8

8

8

8

9

9

8

8

8

7

10

8

















Alliteráció



Alliteráció

Alliteráció