Zsolt Béla A fák című versének elemzése

RitmusképletSzótag
Itt léptetnek az árva fák,
-    -  -  U  U  -  U  -   
Vert katonák züllött komiszban.
 -    U U -   -  -    U -   -   
Városi fák, kiket az ősz
 - U U  -    U U  U  -   
Szerelt le és a dér leszabdalt
  U -    U -  U  -   U  -  -   
Csillagot, tarka paszományt.
  -  U -    -  U  U  U -    
A potrohos, kopasz platán
U  -  U -    U -     U -  
Tábornok volt s most elszelelne,
 - -  -   -      -   -   U -  U  
Rángatja gyökérkötelét.
 -  -  U   U -  U U -  
A gesztenyék, a hetyke tisztek
U  -   U  -   U  -   U  -   -  
Szétszórnak kardot és golyót
  -   -  -   -  U  -   U  -  
De az akácfák öklüket
 U U  U -  -  -  U -  
Rázzák a süppedt ég felé:
 -  -  U  -  -   -   U -  
Közemberek, kiket a nyár
 U -  U -    U U  U   -  
Porral táplált, kiket a villám
 -  -   -  -     U U  U  -  -  
Forgácsolt s virágvállukat
 -  -  -      U -  -  U -  
Sárbataposták a szelek.
 -  U U -  -  U   U U  
Az ólmos eső megered
U  -  U  U -  U U -  
S ők isszák, mint a durva szeszt,
  -  -   -    -   U  -  U   -     
Támolyognak és vicsorognak
 - U  -  U  -   U  U -  U 
És ölelkeznek részegen
-  U -  -  -   -  U -  
Fellázadt csőcselékszelekkel:
 -  - -     -  U -   U -  U  
Átpártolnak az őszhöz.
-  -  -  U  U  -   U  
 8

9

8

9

8

8

9

8

9

8

8

8

8

9

8

8

8

8

9

8

9

7



























Alliteráció