Az agár és a tücsök
Egész nap űzvén a nyulat,
Elnyúlt a hűvös pad alatt
S aludni készült az agár.
Az ám bizony! lehetne bár!
Falhasadékban valahol
A tücsök egyre csiripol.
Szegény eb egyet mordula:
A szivbe, bár minő kicsi,
Órjási vágyak férnek,
S minden tücsök magát hiszi
A világ közepének.
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!