Fényes bálon, farsang volt épen, - - - - - - - - - Csodáltam meg először őt, U - - U U - U - Gyönyörködtem táncban, zenében U - - - - - U - U Ugy mint sok évvel ezelőtt. - - U - U U U - Virágillat, pirosló arcok U - - - U - - - U Illattól terhelt bálterem - - - - - - U U Ábrándszőlte csalóka álmok - - - U U - U - - Te műved, édes szerelem. U - U - - U U U Talán épen a boszton járta... U - - U U - - - U Nem lankadott soká a kedv, - - U - U - U - Repült, repült a lenge párta U - U - U - U - U — A "Hogy volt!" a legkedvesebb. — U - - U - - U - S-az utolsó ki egyre járta U U - - U - U - U S párjához simult édesen, - - - U - - U U Ő volt, ez a szögfürtü leányka, - - U U - - U U- U Akiről most zeng énekem. U U - - - - U U S aztán tavasz lett. lllatárral - - U - - U - - Telik el zöld mező, liget, U U - - U - U - Vig pacsirta az égre szárnyal, - U - U U - U - - Hűs lomb hivólag integet. - - U - U - U - Méhzümmögés virágos réten - - U - U - - - - Forró szerelemről regél, - - U U - - U - A dal, a lomb barátom nékem, U U U - U - - - - Lelkem körükben újra él. - - U - U - U - Talán épen május havában U - - - - - U - - Volt. Merengtem madár dalán, - U - - U - U - Csalogány csattogott javában U U - - U - U - U A letűnő nap alkonyán U U - - U - U - Elhallgatott a dal, a csendet - - U - U U U - - Csattanó csók zavarta meg. - U - - U - U U Egy volt csupán... Soká esenget - - U - U - U - U Érte az ifju, ugy lehet - U U - U - U U Megjött a nyár. Dalló madárka - - U - - - U - U Zengte örömét, bánatát. - U U U - - U - Virágos rét oly puszta árva, U - - - - - U - U Fülmiledal vigaszt nem ád: - U U - U - U - Hisz nincs itt a szögfürtű lányka, - - - U - - - - U Várta őt a csalit, berek. - U - U U - U U A zöld falomb is egyre várta U - U - U - U - U És — suttogtak az emberek. - - - U U - U U Őszre fordult a nagy természet, - U - - U - - - - Falomb hullatta levelét. U - - - U U U - Üres lett a dallal telt fészek, U - - U - - - - - Virág elhalt, tarolt a rét. U - - - U - U - Egy ifjú párt láttam merengve, U - - - - - U - U A nő az ifjú leányka volt: U - U - - U- U - Más neje lett... Sors kénye-kedve - U U - - - U - U Szivéből mindent elrabolt. U - - - - - U - Itt van a tél. Fehér lepellel - U U - U - U - - Borítva a zörgő haraszt, U - U U - - U - A csend a mély álommal ér fel... U - U - - - U - - De a tavasz lombot fakaszt. U U U - - - U - Édes álom valóra válván. - U - - U - U - - Lesz dal, virág, lombdús berek, - - U - - - U - CCak te maradsz mondhatlan árván, - U U - - - U - - A lány "egy" csókot nem feled. U - - - - - U U Csak te maradsz mondhatlan árva, - U U - - - U - U Fényes bál rád hiába vár. - - - - U- U - Az az egy tánc szivedbe zárva, U U - - U - U - U A bálterem sötét, sivár. U - U - U - U - Ne hallgasd te a fülmilének U - - U U - U - - Csattogását est hajnalán, - U - - - - U - Hisz neked csak kínt nyújt ez ének: - U - - - - U - - Volt egyszer egy szögfürtü lány. - - U - - - U -
| A
B
A
C
D
E
D
E
| 9
8
9
8
9
8
9
8
| | A
B
A
C
A
D
A
D
| 9
8
9
12
9
8
10
8
| | A
B
A
B
C
D
C
D
| 8
8
9
8
9
8
9
8
| | A
B
A
B
C
D
C
C
| 9
8
9
8
9
8
9
8
| | A
B
A
C
A
D
A
D
| 9
8
9
8
9
8
9
10
| | A
B
A
B
C
D
C
D
| 9
8
9
8
9
9
9
8
| | A
B
A
B
C
A
C
A
| 9
8
9
8
9
8
9
8
| | A
B
A
B
C
B
C
D
| 9
8
9
8
9
8
9
8
| | | |
| Alliteráció Alliteráció Alliteráció Alliteráció Alliteráció
|