Bozzai Pál

Induló

Csatára fel, csatára fel!
Zászlónk felett, mint égi jel,
A diadal kirontó fénye
És a hazának biztató reménye.

Kivivni sértett jogaid
Mi vagyunk édes fiaid,
Kiket tápláltál nappal, éjjel
Az anyaszeretet meleg tejével.

Hazánk, hazánk, mi életet s vért
Adandunk anyatejedért
S mig sziveinkben a magas hon,
Az eskü szent igéje ajkainkon.

Nem is bitor parancsokért
Rabolni hont és ontni vért
Kelünk fegyverrel a csatára,
Hanem keblünknek szent sugallatára.

Van istenünk, van angyalunk,
Kiért élünk és meghalunk
Kié a legvégső lehellet
Dicső szabadság! szent zászlóid mellett.

A megholtaknak vériből
Tüzláng fog emelkedni föl
Örök sugárral és mellette
Fölmelegűl az unokáknak lelke.

És a szabadság és a hon
Még felviruland egykoron
S babérral hinti el nyomunkat,
Övezni diadalmas homlokunkat.