Szerző
Ölvedi László

Ölvedi László

költő

1903. május 22. — 1931. június 21.

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 352 alkalommal nézték meg.
Az oldalra felkerült: 2022. május 11.

Megosztás

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (2)

Ölvedi László

A nyár szeretője

Szeretője vagyok a nyárnak
S dalolója az éjszakának.

Ha pengetem szivemnek húrját,
Megkönnyezem az ég azurját.

Kitör olykor a fájó dallam,
Mikor a rügy bimbóba pattan.

Verem a mellem nyakra-főre -
S ráborulnék egy rózsatőre.

Gyötör folyvást a vér, az álnok,
Incselkednek a pajkos álmok.

A lelkem bugó, bús Lehel kürtje,
Láncolt erőm a Sámson fürtje.

Hatalma rajtam nincs Delilának,
Heroldja lettem a régi mának.

Úgy epedék életre, másra,
Mint a kaszás szép aratásra.

Férfi lettem tavasztól nyárig,
Forró hitem válóra válik.

Élesre fenve az ősi szerszám,
Péter-Pál napját lessük ezerszám.

Piros nyarát, tenger virágot...
Eddig éljek, csak erre várok.
Szemfödőmet éj keze szője...
Be bolond a nyár szeretője.

Ölvedi László aláírása

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!