Járjatok be minden földet,
- U - U - - - -
Melyet isten megteremtett,
U U - - - U - -
S nem akadtok bizonyára
U U - - U U - U
A magyar nemzet párjára.
U U - - - - - U
Vajon mit kell véle tenni:
U - - - - U - U
Szánni kell-e vagy megvetni? -
- U - U - - - U
Ha a föld isten kalapja,
U U - - - U - U
Hazánk a bokréta rajta!
U - U - - U - U
Oly szép ország, oly virító,
- - - - - U - -
Szemet-lelket andalító,
U - - U - U - -
És oly gazdag! ...aranysárgán
- - - U U - - -
Ringatózik rónaságán
- U - - - U - -
A kalászok óceánja;
U U - U - U- U
S hegyeiben mennyi bánya!
U UU - - U - U
És ezekben annyi kincs van,
- U - U - U - -
Mennyit nem látsz álmaidban.
- - - - - U- -
S ilyen áldások dacára
U U - - - U - U
Ez a nemzet mégis árva,
U U - - - U - U
Mégis rongyos, mégis éhes,
- - - - - U - -
Közel áll az elveszéshez.
U U - U - U - -
S szellemének országában
- U - U - - - -
Hány rejtett gyöngy és gyémánt van!
- - - - - - - -
S mindezek maradnak ott lenn,
- U - U - U - -
Vagy ha épen a véletlen
- U - U U - - -
Föl találja hozni őket,
- U - U - U - -
Porban, sárban érnek véget,
- - - U - - - -
Vagy az ínség zivatarja
U U - - U U - U
Őket messze elsodorja,
- - - U - U - U
Messze tőlünk a világba,
- U - - U U - U
Idegen nép kincstárába,
U U - - - - - U
És ha ott ragyogni látjuk,
- U - U - U - -
Szánk-szemünket rájok tátjuk,
- U - - - - - -
S ál dicsőséggel lakunk jól,
- U - - - U - -
Hogy ez innen van honunkból.
U U - - - U - -
Ez hát nemes büszkeségünk,
- - U - - U - -
Melyről annyiszor mesélünk?
- - - U - U - -
Azzal dicsekedni váltig,
- - U U - U - U
Ami szégyenünkre válik! ...
U U - U - U - -
Csak a magyar büszkeséget,
U U U - - U - -
Csak ezt ne emlegessétek!
U - U - U - - U
Ezer éve, hogy e nemzet
U U - U U U - U
Itt magának hazát szerzett,
- U - - U - - -
És ha jőne most halála,
- U - U - U - U
A jövendő mit találna,
U U - - - U - U
Mi neki arról beszélne,
U U U - - U - U
Hogy itt hajdan magyar éle?
U - - - U U - U
S a világtörténet könyve?
U U - - - - - U
Ott sem lennénk följegyezve!
- - - - - U - U
És ha lennénk, jaj minékünk,
- U - - - U - -
Ezt olvasnák csak felőlünk:
- - - - - U - -
"Élt egy nép a Tisza táján,
- - - U U U - -
Századokig, lomhán, gyáván." -
- U U - - - - -
Oh hazám, mikor fogsz ismét
- U - U - - - -
Tenni egy sugárt, egy kis fényt
- U - U - - - -
Megrozsdásodott nevedre?
- - - U - U - U
Mikor ébredsz önérzetre?
U U - - U - - U
| A
B
C
C
D
D
E
E
F
F
G
G
C
C
H
H
C
C
I
I
C
C
J
B
A
I
E
K
C
C
L
L
M
M
N
N
O
O
I
I
B
B
C
C
I
I
A
B
N
P
G
G
Q
Q
B
B
| 8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
| | | |
|
Alliteráció
Alliteráció
|