Szerző

Berde Mária

erdélyi magyar író, költő, műfordító és tanár

1889. február 5. — 1949. február 20.

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 263 alkalommal nézték meg.
Az oldalra felkerült: 2022. március 15.

Megosztás

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Berde Mária

Tükör előtt

Mily mély a seb, nem mondtam én soha.
Panasztalan hullt ifjú, drága vérem,
Fonnyadt le testem forró bársonya.
Hervadva jártam kísértet-fehéren.
És néha a tükörhöz léptem én:
Hogy egy megszánó arcba, szembe lássak.
Szemek riadtak rám, nagy-karikásak.
És szóltam akkor: ó, szegény, szegény...

Mi fáj neked? - Fáj, fáj az ifjúság.
- Hát ifjú vagy te? Én szegény szegényem.
Számláld a kínod, könnyed, a tusád,
Több seb esett rajtad, mint bármi vénen.
Hogy lelkedben zokog még annyi vágy?
Haló rózsában legbujább az illat,
Legizzóbb fényű a lefutó csillag.
Hullócsillag vagy, hamvadó virág...

Berde Mária aláírása

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!