Radnóti Miklós Háborús napló című versének elemzése

RitmusképletRímSzótag
1. Hétfő este
    -  - -  U 

 
Immár a félelem sokszor sziven érint
-  -  U  - U -   -   -    U U  - -  
és néha messzi hír csak néked a világ;
-   - U  -   U  -    -   - U  U  U -  
egyre régibb emlékként őrzik gyermeki
-   U  - -   -  -  -   -  -    -  U U 
korod a régi fák.
 U U  U  - U  -   

  
Gyanakvó reggelek s vészes esték között,
  U -  -  -  U -     -  U  -  -   U -    
háborúk közt élted le életed felét
 - U -   -   -  -   U - U -   U -  
s most is ellened hajló szuronyok csúcsán
   -   U  -  U -   -  -   U U  -    -  -  
villog a rend feléd.
 -  U  U  -    U -   

  
Még álmaidban néha fölötlik a táj,
 -  -  U-  -   - U  U -  U  U  -   
verseid hona, hol szabadság illan át
 -  U-   U U   -    U -  -  -  U  - 
a réteken és reggel, ha ébredsz, hozod
U  - U U  -   -  -    U -  -      U -  
magaddal illatát.
 U -  U  -  U -   

  
Ritkán, ha dolgozol, félig és félve ülsz
 -  -    U  -  U -    - U  -   -  U -   
asztalodnál. S mintha élnél lágy iszapban,
-   U -  -      -   U -  -   -   U  -  -   
tollal ékes kezed súlyosan mozdul és
 -  U  - -   U -   -  U -   -  U  -  
mindig komorabban.
 -  -   U U -  U   

 
A világ új háborúba fordul, éhes
U  U -  -   - U - U  -  U   - -  
felhő falja föl egén az enyhe kéket,
 -  -  -  U  U  U -  U  -   U  - -   
s ahogy borul, úgy féltve átkarol s zokog
  U -    U U   -    -   U -  U -     U -  
fiatal feleséged.
 UU -   U U - U   

  
2. Kedd este
    -   -  U 

  
Nyugodtan alszom immár
  U -  U  -   U  -  - 
és munkám után lassan megyek:
-   -  -  U -   -  -   U  -    
gáz, gép, bomba készül ellenem,
 -    -    -  U  -  U  -  U -   
félni nem tudok és sírni sem,
 -  U  -   U U  -   -  U  -   
hát keményen élek, mint a hideg hegyek
 -   U -  U  - -    -   U  U -   U  -  
között útépítők,
 U -   - - - -   

 
akik, ha könnyű házuk
U -    U  -   -  - -  
fölöttük összedől elaggva,
 U -  U  -   U -  U -   U 
újat raknak és közben szagos
- -   -  U  -   -  -    U -  
forgácson alusznak mélyeket
 -  -  U  U -   -   -  U -  
s reggelente fényes és hideg patakba
   -  U -  U  -  U  -   U -   U -  U 
mártják be arcukat.
 -   -   U -  U U   

  
*
  

  
Magosban élek s kémlelek:
 U -  U  - -     -  U -    
körül borul.
 U -   U -   
Mint hajónak ormán viharban,
 -    U - U  -  -   U -  -   
villám fényinél
 -  -   -  U -  
kiált az őr, ha partot látni vél,
 U-   U  -    U  -  -   -  U  -  
úgy vélek én is, mégis partokat és
-    - U  -  -    - -   -  U U  -  
lélek!
 - -   
kiáltok fehér hangon én is.
 U-  -   U -   -  U  -  U   

 
És hangomra fölragyog
-   -  -  U  -  U  U 
és hangom messzehordja
-   -  -   -   U -   U 
hűvös csillag és hűvös esti szél.
 - -    -  U  -   - U  -  U   -   

  
3. Fáradt délután
    - -    - U -  

 
Az ablakon haldokló darázs repül be,
U  -  U -   -  -  -  U -    U -   U 
alvó asszonyom álmában beszél,
-  - -   U  U  -  - -   U  -  
a barnuló felhők széleire fehér
U  -  U -  -  -    - UU U  U -  
fodrokat fú a gyönge szél.
 -  U -   - U   -  U   -   

  
Miről beszélhetek? tél jön, s háború jön;
 U -   U  -  U -    -   -      - U -  -   
törten heverek majd, senkise lát;
 -  -   U U -   -     -  U U  -   
férges föld fekszik szájamban és szememben
 -  -   -    -   -    - -  U  -    U -  -  
s testem gyökerek verik át.
   -  -    U U -   U U  -   

  
*
  

 
Ó, ringó délután, adj nyugalmat,
-   -  -  - U -   -     U -  -   
lefekszem én is, később dolgozom.
 U -   U  -  -    - -    -  U -   
Napod fénye már a bokrokon lóg,
 U -   -  U  -  U  -  U -   -   
s amott az este jő a dombokon.
  U -   U  -  U  - U  -  U U   

  
Felhőt öltek, vére hull az égen,
 -  -  -  -    - U  -   U  - -   
lenn, parázsló levelek tövében
 -     U -   -  U U -   U - U 
ülnek a borszagú, sárga bogyók.
-  U  U  -   U -   -  U  U  -   

  
4. Esteledik
   -  U U U  

 
A síkos égen ereszkedik a nap,
U  - U  - U  U -   U U  U  -   
korán jön végig az úton az este.
 U -   -   - U  U  - U  U  -  U  
Jöttét az éles hold hiába leste:
 -  -  U  - -   -    U- U  -  U   
ködöcskék hullanak.
 U -   -   -  U U   

 
Ébred a sövény, fáradt vándorba kap,
-  U  U  U -     - -    -  -  U  U  
az este a fák ága között forog
U  -  U U  -  - U  U -    U U 
és egyre dong, míg épülnek e sorok
-  -   U  -     -  - -  U  U  U -  
s egymásra hajlanak.
  -   -  U  -  U U   

  
Csöndes szobámba rémült mókus pattan
  -  -    U -  U  - -    - -   -  U 
és itt két hatodfeles jambust szalad.
-  -    -   U -  U -   -  -     U -   
Faltól ablakig, egy barna pillanat
 -  -  -  U U   -    -  U  -  U -  
s eltűnik nyomtalan.
  -  - -    -  U U   

 
A röpke béke véle tünt; hallgatag
U  -  U  - U  - U  -     -   U -  
férgek másznak szét a messzi réteken
 -  -   -   -    -  U  -   U  - U U 
és lassan szerterágják a végtelen
-   -  -    -  U -  -  U  -  U -  
sort fekvő holtakat.
 -    -  -  -  U U  
A

 4

A

B

C

B

 12

12

12

6

^ Félrím
A

B

C

B

 12

12

12

6

^ Félrím
A

A

B

A

 12

12

12

6

^ Visszatérő rím
A

B

C

B

 12

12

12

6

^ Félrím
A

A

B

A

 12

12

12

7

^ Visszatérő rím
A

 3

A

B

B

C

B

D

 7

9

9

9

12

6

A

B

C

D

B

E

 7

9

9

9

12

6

A

 1

A

B

C

D

D

E

A

F

 8

4

9

5

10

11

2

9

A

B

C

 7

7

10

A

 5

A

B

B

B

 12

10

12

8

A

B

C

B

 12

10

12

8

^ Félrím
A

 1

A

B

B

B

 10

10

10

10

A

A

B

 10

10

10

A

 4

A

B

B

A

 11

11

11

6

^ Ölelkező rím
A

B

B

A

 11

11

11

6

^ Ölelkező rím
A

A

A

A

 11

11

11

6

^ Bokorrím
A

B

B

A

 11

11

11

6

^ Ölelkező rím














































Alliteráció



Alliteráció















Alliteráció























































Alliteráció











Alliteráció