Szerző
Ábrányi Emil

Ábrányi Emil

költő, műfordító, újságíró

1851. január 1. — 1920. május 20.

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 707 alkalommal nézték meg.
Az oldalra felkerült: 2022. február 19.

Megosztás

Címkék

Ábrányi Emil

Szép téli nap volt...

Szép téli nap volt és az égbolt
Oly nyájasan nézett le rám!
A sokaság közt járva-kelve,
Magamnak e dalt suttogám:

Az emberek gyűlölnek engem,
De mosolyog a szelid ég!
Sugárzó íve, mint más szemnek,
Nekem is épp oly tiszta kék...

Tudom, ha majd új kikeletnek
Pompája nyit völgyön, hegyen,
A rügyező bimbócskát én is
Megindult szívvel nézhetem.

Nem fog lenézni a virág, ha
Mellette némán elmegyek,
S a bokrok, vékony vesszeikkel,
Nem csapdossák meg fejemet...

Madár az erdőn, ágon űlve,
Nem némul el, ha jönni lát, -
Én nekem is, mint bárki másnak,
Elfütyörészi víg dalát.

S a föld, a jó föld, hogyha egyszer
E fáradt ajk végsőt sohajt:
"Pihenj, fiacskám!" örök ágyát
Én nekem is megveti majd!...

Ábrányi Emil aláírása

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!