E temető itt gyönyörű liget.
U U U - - U U - U -
Fáradt szivekbe gyógyulást vihet...
- - U - U - U - U U
A hantokon bár elmúlás kövül,
U - U - - - - - U U
Élet virágzik, illatoz, örül.
- - U - U - U U U U
A nyárfalomb is életet zenél,
U - U - U - U - U -
Csengő ezüstre bűvöli a szél...
- - U - U - U U U -
Őrt állanak: büszke, komoly fenyők,
- - U - - U U - U -
Sírok tövében lelve őserőt...
- - U - - - U - U -
Itt nincs több bú, meghal a szenvedés,
- - - - - U U - U -
A fájdalom itt édes csendbe vész.
U - U U - - - - U -
Világ gondja szivet itt nem epeszt,
U - - U U U - U U -
Itt elmúlik a súlyos, nagy kereszt...
- - - U U - - - U -
Itt él a béke, örök nyugalom,
- - U - U U - U U -
Szent, megbocsátó égi irgalom...
- - U - - - U - U U
Itt fölcsókol minden emberszőtte kint,
- - - - - U - - - U -
Isten szeme: a nap, ha széttekint.
- - U U U - U - U -
| A
A
B
B
C
C
D
D
C
C
E
E
F
F
G
G
| 10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
11
10
| | | |
|
|