Szerző

Ürmösi Károlyné

erdélyi magyar költőnő

1880. április 13. — 1938. augusztus 31.

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 173 alkalommal nézték meg.
Az oldalra felkerült: 2022. február 18.

Megosztás

Címkék

Ürmösi Károlyné

Szülővárosom temetője

E temető itt gyönyörű liget.
Fáradt szivekbe gyógyulást vihet...
A hantokon bár elmúlás kövül,
Élet virágzik, illatoz, örül.
A nyárfalomb is életet zenél,
Csengő ezüstre bűvöli a szél...
Őrt állanak: büszke, komoly fenyők,
Sírok tövében lelve őserőt...
Itt nincs több bú, meghal a szenvedés,
A fájdalom itt édes csendbe vész.
Világ gondja szivet itt nem epeszt,
Itt elmúlik a súlyos, nagy kereszt...
Itt él a béke, örök nyugalom,
Szent, megbocsátó égi irgalom...
Itt fölcsókol minden emberszőtte kint,
Isten szeme: a nap, ha széttekint.

Abrud, 1929.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom