Kis barna fejfa, korhadó,
- - U - U - U -
Temető árka mellett...
U U - - U - -
Szegény bűnösnek igy is jó;
U - - - U U - -
Alatta megpihenhet.
U - U - U - -
Fakó sírjához az se jár,
U - - - U - U -
Ki szívét összetörte.
U - - - U - U
Szegény, kis elgyötört madár,
U - U - U - U -
Ki gondol sírhelyedre?
U - - - U - U
Gondol reá az alkonyat
- - U- U - U -
S arany fénynyel bevonja;
U - - - U - U
A vadvirág, mely ott fakad,
U - U - U - U -
Ráhajlik illatozva.
- - U - U - U
Suttog hozzá az őszi szél,
- - - - U - U -
Feléje száll a lepke;
U - U - U - U
Ráhull a sárguló levél,
- - U - U - U -
Halkan, lágyan zizegve.
- - - - U - U
Ráhull, mint égi üzenet,
- - - - U U U -
Hirdetve sírhelyednél,
- - U - U - -
Hogy Isten megbocsát neked,
U - - - U - U -
Mert igazán szerettél!
- U U - U - -
| A
B
C
B
D
E
D
B
F
F
G
F
H
B
H
B
B
H
B
H
| 8
7
8
7
8
7
8
7
8
7
8
7
8
7
8
7
8
7
8
7
| | | |
|
|