Szerző

Incze Lajos

költő és tanár

1859. — 1933.

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 83 alkalommal nézték meg.
Az oldalra felkerült: 2022. február 14.

Megosztás

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Incze Lajos

Egy szép asszonyhoz

Ismét itt vagy! Kies vidékünk
Vonz, hisz' megjött a kikelet.
Ismét mesélsz sok szépet nekünk,
Hogy hol töltötted a telet.
Fel-felragyog szép kék szemedben
A múlt okozta száz öröm,
S mig sok emlék elődbe lebben,
Mosolyg szemed mindegyre szebben,
S aztán - ellepi könyözön

Köny és öröm! Örömköny? Nem, nem!
Talány vagy te sok sok előtt....
De én tudom, szívemmel érzem,
- Adjon az ég vigaszt, erőt, -
Hogy elfeledd őt, édes álmod,
Ki itt pihen e föld ölén,
Oh! nem lehet! Bár egyre járod,
Ezt a ledér cudar világot,
Pihenni sírján látlak én.

Nem a tavasz hí vissza téged,
Nem napsugáros zöld berek...
Bús életed tengődve éled,
Nem értnek meg az emberek.
Van dal, virág másutt! De érzed,
Hogy ami sírján díszeleg,
Neki virul; hozzá beszélnek,
Szerelmedről, rólad regélnek.
Míg fájó könyed rápereg.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom