Oda van már, minden oda!
U U - - - U U U
A koszorú fejeden;
U U U - U U -
Czél nélküli tengődés lesz,
- - U U - - - U
A mely nem visz soha révhez,
U - - - U U - U
Az én egész életem.
U - U - - U U
Vallásom volt a szerelem -
- - - - U U U U
És te angyal fölöttem,
- U - - U - -
Nekem a világ sem elég;
U U U U - U U -
Én a boldogságnak nevét
- U - - - - U -
Csak nevedhez kötöttem.
- U - - U - U
És most minden, minden oda!
- - - - - U U U
Élsz és mégis halva vagy,
- - - - - U U
Élek én is, de nem élek:
- U - - U U - -
Csak ugy hány engem az élet,
U - - - U U - -
Miként forgácsot a hab.
U - - - U U U
Oda van még fájdalmam is,
U U - - - - U -
S oda minden dalaim:
U U - - U U-
Gúnyirat lett minden dalom,
- U - - - - U -
S mi bennünk van, rám kaczagó,
U - - - - - U -
Nevetséggé lett a kín.
U - - - - U -
| A
B
C
C
B
| 8
7
8
8
7
| | A
A
B
B
A
| 8
7
8
8
7
| | A
B
C
C
B
| 8
7
8
8
7
| | A
A
B
B
A
| 8
7
8
8
7
| | | |
|
Alliteráció
|