Szerző

Pólya László

amerikai magyar költő

1870. december 28. — 1950. március 15.

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 493 alkalommal nézték meg.
Az oldalra felkerült: 2022. február 7.

Megosztás

Címkék

Pólya László

Így igaz

Mint kisfia, a hatéves gyerek,
Már a menyecske is itt született...

Az iskolában, ilyen a szokás,
Az angol nyelv csiszolja a fejet;
De már az otthon hű bizalmasában:
Anya és gyerek közt magyar szó nevet.

Csak úgy tréfára fogja a szavunk...
Az ábécénkbe még bele se néz;
De olyanformán esik a gyereknek:
Mint friss kalácson a csurgatott méz!

Ha a magyar szó zengő rithmusán
Elkövet itt-ott, egy-egy vén hibát...
Fejebúbjára pattantott barackkal:
Rója meg anyja kacagó fiát!

Ha a magyar szót nem találja meg
S angolra buggyan szája a gyereknek;
Ujongó, csókos ölelkezésben:
Az ilyen tréfán nagyokat nevetnek!

... Az angol szó az ész orgonája;
Dobogó szív a magyar beszéd...
De szépen is szól az ész orgonája:
Mikor a szív teszi rá a kezét!

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!