Komoly gyászfátyol leng völgyön-hegyen,
U - - - - - - - U U
Erdő, mező borongó csatatér...
- - U - U - - U U -
A léleknek, mely sebzett száz helyen,
U - - - - - - - U -
Csöndes szobácska most világot ér.
- - U - U - U - U -
A kandallóban duruzsol a láng,
U - - - - U U U U -
Ábrándba ringat nyájas félhomály;
- - U - - - - - U -
Mintha altatna az édes anyánk,
- U - - U U - U U -
A szív felejti lassan ami fáj.
U - U - U - U U U -
A nyármulást, az őszi bús ködöt,
U - U - U - U - U U
Az elhervadt rózsás reményeket,
U - - - - - U - U U
Az álmokat, miket büszkén szövött,
U - U - U - - - U -
De pókhálóként a sors szétvetett,
U - - - - U - - U -
S most e meleg, meghitt zugolyban itt
- U U - - - U - U -
Magát meghúzza jámbor pók gyanánt
U - - - U - - - U -
S szövi uj álmok csillogó szálait
U U U - - - U - - UU
Üdvről, hírnévről dőrén egyaránt...
- - - - - - - U U -
A kályhában libeg-lobog a tűz,
U - - - U - U U U -
Szelíd fényében annyi méla báj,
U - - - U - U - U -
A szívről minden árnyat tovaűz —
U - - - U - - U U-
S az őszi ködből kél tündéri táj.
U - U - - - - - U -
| A
B
A
B
| 10
10
10
10
| ^ Keresztrím
| A
B
A
C
| 10
10
10
10
| | A
B
A
B
| 10
10
10
10
| ^ Keresztrím
| A
B
A
B
| 10
10
11
10
| ^ Keresztrím
| A
B
C
B
| 10
10
12
10
| ^ Félrím
| | |
|
Alliteráció
Alliteráció
|