Szerző

Szamolányi Gyula

pénzügyi tanácsos és költő

1879. december 11. — 1932. augusztus 21.

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 1134 alkalommal nézték meg.
Az oldalra felkerült: 2022. szeptember 13.

Megosztás

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölte

Szamolányi Gyula

Sóhajok

Mióta meglátott szemem,
Éjszaka van a szivemen,
De oly szelid ez az éjjel:
Méla csenddel, holdas fénynyel...

Mást se teszek órák hosszán:
Rád gondolok, álmodozván...
Minden álmom egy-egy rózsa,
Mit feltüzök homlokodra.

A szivemben képed oltár:
Kis kezedben liliomszál,
Föltekintesz a mennyekbe,
Csillag fénye húll fejedre...

A merre jársz, gondolatba’
Rózsát hintek az utadba,
Úgy lebegsz a rózsák felett,
Mint a nyájas, szép kikelet.

Mosolygásod május fénye,
Beteg szívnek szép reménye,
Engemet a bú behavaz, -
Mosolyogj rám: legyen tavasz...

Hó borítja a világot,
Ablakodon jégvirágok,
Ablakodra mind én szőttem:
Az én csókom, az én könnyem.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!