Szerző
Harsányi Zsolt

Harsányi Zsolt

születési nevén Harsányi Zoltán Tibor Pál, író, újságíró, műfordító és színigazgató

1887. január 27. — 1943. november 29.

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 365 alkalommal nézték meg.
Az oldalra felkerült: 2022. január 30.

Megosztás

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Harsányi Zsolt

Naprendszer

Az ablaknak sötétkék négyszögén
Kettőnk alakja feketén kiválik.
És elnézünk, az asszonyom meg én,
A csillagok félelmes távoláig.

Az este csendes, alszik már a tó.
Az Alpok árnya felmered belőle.
A föld most néma és irtóztató
sebességgel rohan tovább előre.

Nincs semmi más, csak éjnek éje van,
forgó, futó bolygók, és messzeségek,
E kis golyó, mely őrülten rohan,
S kik rajta állunk ketten, páros lélek.

Míg hű kezünk egymáshoz eltalál,
A föld száguld az elfutó jelenben.
Hahó! Élet, mindenség, lét, halál!
Ketten vagyunk a szörnyű végtelenben.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!