"A tölgyek alatt", itt pihent Ő,
U - U U - - U - -
Lehajtva ősz fejét a költő;
U - U - U - U - -
Most ott pihen, hol örök csend ül,
- - U - U U - - U
A csendbe csík szent lantja csendül.
U - U - - - U - U
Szellő a dalt idáig hozza,
- - U - U -- - U
Sír, zokog a dalnok kobozza,
- U U U - - U - U
S lelket igéz — óh, mi van benne?
- U U - - U - - U
Ábrándos, égő honszerelme.
- - U - - - U - U
Hazát szeretni csak ti tudtok
U - U - U - U - -
Lánglelkü költők! S ha lehulltok
- - U - - U U - -
Csillag gyanánt a hon egérül,
- - U - U U U - U
Egész világ beh elsötétül!
U - U - U - U - U
Borong, borong az őszi este,
U - U - U - U - U
Sziget füvét harmat megeste;
U - U - - - U - U
Tölgy leveli fonnyadva hullanak —
- U U U - - U - U -
Mit fonjak én meg koszorúnak?
- - U - - U U - U
Szemembe ime könyre-köny gyül:
U - U U U - U - -
Ragyogjon e köny drága gyöngyül:
U - U U - - U - U
Emlékeden. S áldjon sok öltő,
- - U - - - U - -
Boldog magyar hazán, óh költő!
- - U - U - - - -
| A
A
B
B
| 9
9
9
9
| ^ Páros rím
| A
A
B
B
| 9
9
11
9
| ^ Páros rím
| A
A
B
B
| 9
9
9
9
| ^ Páros rím
| A
A
B
C
| 9
9
12
9
| | A
A
B
B
| 9
9
9
9
| ^ Páros rím
| | |
|
Alliteráció
|