Szerző

Sántha Károly

evangélikus lelkész, költő és egyházi író

1840. október 22. — 1928. szeptember 7.

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 669 alkalommal nézték meg.
Az oldalra felkerült: 2021. november 1.

Megosztás

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Sántha Károly

A boldogság

Nincs e földön, nem is volt itt,
Izzadj érte bár mind holtig,
El nem éred,
Szenvedés itt csak a béred,
Oh, halandó!

Mint felhőből fény ha villan.
Rózsaillat, mely elillan,
S tünde álom:
Hajh, ilyen csak e világon
A boldogság.

Rám is fénylett - semmivé lett!
Én is szíttam - szerteszéledt!
Eltűnt álma!
Mi maradt meg? Könnyem árja
És az emlék.

Gazdag a szív szép emlékkel
Mit perelnék én az éggel,
Gyarló, gyönge?!
Könny és emlék pályám gyöngye:
Boldogságom.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!