A falu végén kis szobában U U U - - - U - - Két szegény árva üldögél, - U - - U - U - Az apjuk meghalt más országban, U - - - - - - - U Az anyjuk — ah, anyjuk! sem él, U - - U - - U - Vén zsémbes nénjök elsietve - - - - U - U- U Kocsmába vagy hová szaladt, - - U - U - U - És karácsonykor, e szent este, - U - - U U - - U A két árva maga maradt. U - - U U U U - A hideg padkán ülnek ketten, U U - - - - - - U Összefogódzva görcsösen, - U U - U - U U A lányka mond: ma még nem ettem! U - U - U - U - U És sir szegény keservesen. - - U - U - U U A kis fiúcska tenyerével U - U- U U U - - Letörli húga könnyeit, U - U - U - UU És amint győzi kis eszével: - U - - U U U - - Vigasztal, buzdít és segit. U - - - - - U - Ne sirj, kis húgom, majd találunk U - - - - - U - - Asztalfiában kenyeret, - - U- - U U U Igaz, máskép volt az minálunk, U - - - - - U - - Mig anyánk élt és szeretett! U U - - - U U - Szobánkban aranyos fa állott, U - U U U - U - - S rajt mind, amit szem, száj szeret. - - U - - - U - De várj, kis húgom, majd találok U - - - - - U - - Még egy falatka kenyeret. - - U - U U U - S kezd kotorázni a fiókban, - U U - U U U- - De kenyeret csak nem talál, U U U - - - U - A múlt karácsonyról van ottan U - U - - - U - - Négy vékony piros gyertyaszál. - - - U - - U - S szól a fiú: kimegyünk ketten - U U- U U - - U Anyánkhoz — sírját meglelem! U - - - - - U - De a leányka jaj! megretten: U U U- U - - - - Sötét van félek, — jaj nekem! U - - - - - U - Ha nem jösz, itt maradsz magadban, U - U - U - U - - Szól ihletetten a fiú. - - U - U U U- Szavában érez, szemében láng van; U - U - - U - - - - Halvány kis arcza nézd! kigyul. - - U - U - U - Kezénél fogja a leánykát, U - - - U U U- - A kertbe érnek csakhamar; U - U - - - U U És ott lenyes egy fenyöfácskát, - - U U - U U - - A lány nem tudja: mit akar. U - - - U U U U És tartva azt bátran előre, - - U - - U U - U Az éjnek tört most a fiú, U - - - - U U- A kis leányka követője, U - U- U U U - U Bár rettegése iszonyú; - - U - U U U - Piczi kis fázó kezecskéje - U - - - U - - U Négy piros gyertyaszálat tart, - U - - U - - - Oh, mily sötét karácsony éje! - - U - U - U - U A jeges szél mint bug, sóhajt. U U - - - - - - Befújt utak halálos tája — U - U - U - - - - Kavargó hó-örvény rohan, U - - - - - U U Árkok, gödrök csalóka szája, - - - - U - U - U Melyek, ha nyílnak, végök van. U - U - - - - U A tél dermesztő fehér leple, U - - - - U - - U Mely lefog kábít, eltemet, - U - - - - U U És ott e két kis árva lepke - - U - U - U - U A temetőbe csak siet. U U U - U - UU És kint az anya sirhalmára - - U U U - - - U A hóba dugják a fenyűt, U - U - - U U - Négy kis gyertyácskát kötnek rája - - - - - - - - U — A zúgó fergeteg elült. — U - - - U U U - A hideg hóra hajtnak térdet, U U - - U - - - - S könnyek között elrebegik: - - U - - U U - Kis karácsonyfát hoztunk néked, - U - - - - - - U Anyánk, éheznek gyermekid! U - - - - - U U A négy kis vékony gyertya szála U - - - - - U - U Búsan pislog a temetőn, - - - U U U U - S az árvákat ott megtalálja U - - U - - U - U A pap, a ki misére jön. U U U U U - U U "Oh! jertek hozzám kedves árvák, - - - - - - U - - Majd gondotokat viselem; - - U U - U U - Jó anyátok szemei zárvák, - U - - U UU - - De meglátta ezt istenem." U - - U - - U U És im tavaszra csodát látnak - - U - U U - - - Midőn a hó elolvadott, U - U - U - U - Nagy hire lett a fenyüfának, - U U - U U U - - Mely ott állt — s gyökeret fogott. U - - U U - U -
| A
B
A
B
C
D
C
D
C
E
C
C
F
G
F
G
H
C
H
C
I
C
I
C
J
K
J
K
C
C
C
C
D
L
A
L
M
D
M
D
E
L
E
N
F
D
F
J
O
J
A
P
C
C
C
Q
A
R
A
O
F
G
F
G
A
S
A
S
M
C
M
C
A
T
A
T
| 9
8
9
10
9
8
9
8
9
8
9
8
9
8
9
8
9
8
9
8
9
8
9
8
9
8
9
8
9
10
9
10
9
8
10
8
9
8
9
8
9
8
9
8
9
8
9
8
11
8
9
8
9
8
9
8
9
8
9
12
9
8
9
8
9
8
9
8
9
8
9
8
9
8
9
10
| | | |
| Alliteráció Alliteráció Alliteráció Alliteráció Alliteráció Alliteráció Alliteráció
|