Szerző
Jakab Ödön

Jakab Ödön

költő, író, irodalomtörténész

1854. július 26. — 1931. március 5.

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 487 alkalommal nézték meg.
Az oldalra felkerült: 2021. október 16.

Megosztás

Címkék

Jakab Ödön

A dévai várrom

Meredek hegyélen méláz Déva vára,
Bús egykedvűséggel tekint le a tájra;
Fekete falával gyászolja a setét
Multak történetét.

Tetőtlen falain tátong egy-egy ablak,
Melyekre vad füvek indái szaladnak
S utjába az arra huzó fuvalomnak,
Sűrű hálót fonnak.

Hanem azért bejár a szél ám szabadon,
Bár nem mulat soká a puszta udvaron,
Mert látva szebb idők egyre tünö nyomát:
Zokogva megy tovább.

Énekes madár sem rak falára fészket:
Azt is elriasztja onnan az enyészet.
De miért is rakna?... ilyen puszta helyen
Kinek énekeljen?

A visszhang is némán elaludt a várban,
Jobbat ugy sem tehet hosszu unalmában,
Mikor már szegénynek olyan nagyon régen
Nincs kivel beszéljen.

Még a vén idő is unja magát benne:
Lomhán nyujtózik a szétmálló kövekre,
S durva ecsetével a falakat sorra
Barnára mázolja.

Aztán ha megunta zordon müvészetét:
Kedvetlenül veti a falakra kezét,
S iminnen, amonnan egy-egy kődarabot
Haragosan ledob...

1879.

Jakab Ödön aláírása

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!