Szélhárfa a költő keble, ha - - U U - - - U U Némán, magába zárva áll, - - U - U - U - Sok szép daleszme szunnyadozva, - - U - U - U - U Mint a virág bimbója vár. - U U - - - U - S ha illatos szél lenge csókja U - U - - - U - U Hoz rája rózsalevelet, - - U - U U U - Megcsendűl ím a hárfa hangja - - - - U - U - U És zeng édes lágy éneket. - - - - - - U U Ha jő az ősz fagyos szelével U - U - U - U - U És sárga lombot hord legott, - - U - - - U - Gyászos rokonság érzetében - - U - - - U - U A hárfa húr is felzokog. U - U - - - U U De hogy ha Istennek haragja U - U - - - U - U Viharzik a szent hon felett, U - U U - - U - Mi hárfa volt, most vész harangja U - U - - - U - U És felsikolt és megreped. - - U - - - U U
| A
B
C
B
| 9
8
9
8
| ^ Félrím
| A
B
A
B
| 9
8
9
8
| ^ Keresztrím
| A
B
A
C
| 9
8
9
8
| | A
B
A
B
| 9
8
9
8
| ^ Keresztrím
| | |
| Alliteráció Alliteráció
|