Sáfáry László Gesztenyefa című versének elemzése

RitmusképletSzótag
Ez a gesztenyefa tizenkét évvel ezelőtt is
U  U  -   U  U U  U -  -  -  U  U U -   -  
csendesen száradt a szemétdomb és a palánk között,
  -  U -    - -   U   U -  -   -  U  U -    U -    
sokat olvastam a tetejében Nick Cartert és egyéb tiltott könyveket.
 U U  -  -  U  U  U U - -   -    -  -   -  U  -   -  -    -   U -   
Most is itt áll száradón
 -   U  -   -     - U - 
és hólétől nedvesen.
-   - - -   -  U U  
Azóta sokszor olvadt a hó a talpam alatt,
U - U  -   U  -  -   U  - U  -  U  U -   
erős lettem és akaratos,
U -   -  U  -  U U U U  
emberek és öreg szabályok nekem akármit hiába tiltanak.
-  U U  -  U -    U -  -   U U  U -  -   U- U  -  U -   
Magam gazdálkodom az erőmmel és az időmmel!
 U -   -  -  U U  U  U -  U  -  U  U -  U  
éljen a kedvem és éljen a fiatalság,
-  U  U  -  U  -  -  U  U  UU -  -  
a gesztenyefa lombja újból fölém borul!
U  -   U  U U  -   U -  -   U -   U U  
Ellátok innen túl a kerítésen
-  - U  -  -   -  U  U - - U 
és ellátok túl a jámbor szőlőhegyeken.
-  -  - -   -  U  -  -    - - U  U U  
Az enyém egészen ez az éles levegőjű reggel,
U  U  -  U -  U  U  U  - -   U U - -  -  -   
jó kedvem van és igen örülök:
 -  -  -   U  -  U U  U U U   
a nap ma megint frissebben bújik elő, mint tegnap,
U  -   U  U -     -  -  -   - U  U -   -    -  U  
és a hegyek fehér takaróján nagyokat szakít!
-  U  U  -   U -   U U - -   U  U -    U -  
 15

15

21

7

7

14

9

20

15

13

13

11

13

16

10

15

15