Engem nem látott senki még. S az évek - - - - - - U - U - - suhantak. Minden évben egy-egy fátyol U - - - U - U U - - - hullott le rólam: mégis csupa fátyol - - U - - - - U U - U a lelkem; s búsan hátrálnak az évek. U - - - - - - U U - U Ki fog meg engem? Mint a hal, kisiklom; U - U - - - U - U - - Próteuszként változom és elomlok, - U- - - U U - U - - mint síma hab. Óh változom s elomlok - - U U - - U - U - - míg élek, s minden marokból kisiklom. - - - - - U - - U - U De ha meghalok, kikelek mezitlen U U - U - U U - U - - koporsómból, sírom fölé örökre U - - - - - U - U - U szobornak állni s maradva örökre U - U - - U - U U - U láthatón, mozdulatlan és mezitlen. - U - - U - U - U - U Madarak jönnek s szállnak: én csak állok. U U - - - - U - U - U A nap kisüt s mosolygok; szürke felhő U - U - U - - - U - - árnyékoz s elborúlok, mint a felhő; - - - - U - - - U - - s a zápor is sűrűbb lesz, ahol állok. U - U - - - U U U - U
| A
B
B
A
| 11
11
11
11
| ^ Ölelkező rím
| A
B
B
A
| 11
11
11
11
| ^ Ölelkező rím
| A
B
B
A
| 11
11
11
11
| ^ Ölelkező rím
| A
B
B
A
| 11
11
11
11
| ^ Ölelkező rím
| | |
| Alliteráció
|