Már kék selyembe pompázik az égbolt,
- - U - U - - U U - -
tócsákba fürdenek alant a fák,
- - U - U U U - U -
a földön itt-ott van csak még fehér folt,
U - U - - - - - U - -
a légen édes szellő szárnyal át.
U - U - - - - - U -
Pöttön fiúcskák nagyhasú üvegbe
- - U- - - U - U - U
viszik a zavaros szagos vizet,
U U U U U - U - U U
a lány piros tojást tesz el merengve,
U - U - U - U - U - U
a boltokat emberraj tölti meg.
U - U U - - - - U U
S míg zúg a kedv s a víg kacaj kitör,
- - U - U - U - U -
megrészegül az illaton a föld,
- - U U U - U U U -
s tavasz-ruhát kéjes mámorban ölt -
U - U - - - - - U -
kelet felől egy sírnak mélyiből,
U - U - - - - - U -
elrúgva a követ, fényes sebekkel
- - U U U - - - U - -
száll, száll magasba, föl az isten-ember.
- - U - U U U - U - U
| A
B
A
B
| 11
10
11
10
| ^ Keresztrím
| A
B
A
B
| 11
10
11
10
| ^ Keresztrím
| A
B
B
| 10
10
10
| | A
B
B
| 10
11
11
| | | |
|
Alliteráció
Alliteráció
|