Örömmel nézek rátok U - - - - - - falusi házak előtt U U U - U U - virító haszontalan kertek, U - - U - U - - U ehéz por alól is nevető U - U U - - U U - virágok. U - U Ünnepként nyíltok bőven, - - - - - - - villogó napsugarak - U - - U U - tőreit állva s megbújva a gyászt - UU - - - - U U - s halvány gondokat rejtő falak - - - U - - - U - tövében. U - U Hajadonlány a rózsa, U U - - U - U bimbóit lobbantva ring. - -- - - U - A talpalávalót a nárcisz U - U - U - U - U ezüstje, szomorú rozmaring U - U U U - - U - dalolja. U - U Meghatott szívvel nézem: - U - - - - - könnyű selymeiteket - - - UU U - gonddal ápolja a vén anyó - U - - U U - U - örökös munkától fekete U U - - - - U U U kezével. U - U Rontó robotban égve - - U - U - U ti vagytok itt egyedül U - U - U U - szépségeink viszfénye, barbár - - U- - - U - - korunkon győzelmes életünk U - - - - U - U - reménye: U - U hogy nincs még veszve minden - - - - U - - s hiszünk egy szebb ragyogóbb U - - - U U - világban, midőn testünk égő U - - U - - - - - bokrából újra beszélni fog - - - - U U - U U az Isten. U - U
| A
B
C
B
A
| 7
7
9
9
3
| | A
B
C
B
A
| 7
7
10
9
3
| | A
B
C
B
A
| 7
7
9
9
3
| | A
B
C
B
A
| 7
7
9
9
3
| | A
B
C
B
A
| 7
7
9
9
3
| | A
B
C
D
A
| 7
7
9
9
3
| | | |
| Alliteráció
|