Cáfolat
Sivár, unalmas tájék! - lázadoztam,
Itt szépre ember ugyan nem talál!
Mily rút az a két vén rekettye ottan,
S mily szótlan az ér...
Nini jégmadár
Az ér felett!
Hogy megriadt!
Kár! Észrevett.
Egy pillanat,
Egy villanás,
Azúr-sáv, kéktűz-csillanás,
S elsurran előttem az isteni szép
Mennybolt-szín tollú nyíl.
Üdv, szárnyas drágakő
Lebegő, remegő,
Ezüstös, búzakék
Türkiszhabos zafir!
Nyugat, 1919 / 8. szám
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!