Füstös gyárkémények árnyékából jönnek,
- - - - - U - - - - - -
kiszikkadt göröngyű szomorú mezőkről,
U - - U - - U U - U - -
rongyosság kíséri életükön végig,
- - - - - U - U U - - -
nyavalya és éhség sorvasztja a testük,
U U U - - - - - U U - -
de szemükben izzik jobb jövő tudása
U U - U - - - U - U - U
s lázadás a sorsuk rossz gazdái ellen.
- U - U - - - - -U - U
Dacoló fejükkel mégse mennek falnak,
U U - U - - - U - - - -
s nem izzad a lelkük tehetetlen szitkot,
U - U U - - U U - - - -
de nem is ejtik a kezük lomhán ölbe,
U U U - U U U - - - - U
századok kegyétől várva megváltásuk
- U - U - - - U - - - -
Tudják: van törvénye a sodró időnek,
- - - - - U U - - U - -
de csak az ő vérük nyomán él e törvény.
U U U - - - U - - U - -
Helyre-helyre vervén félrebotló léptük,
- U - U - - - U - - - -
leláncolt kezekkel rónak történelmet,
U - - U - - - - - - - -
nem állíthatja meg se szitok, se máglya,
U - - - U - U U - U - U
mert céljuk szikrázó, kemény bizonyosság:
- - - - - - U - U U - -
s a hörgő ordasok vicsorogva látják,
U - - - U - U U - U - -
hogy soruk eleje már kiért a fénybe.
- U U U U U - U- U - U
| 12
12
12
12
12
12
12
12
12
12
12
12
12
12
12
12
12
12
|
Alliteráció
|