Ó jajgató, bús hangok, a könyvetek megírtam
- - U - - - U U - U - U - U
És most, hogy már reátok hajtom a fedelet,
- - - - U- - - U U U U -
Nem is tudom elhinni, hogy annyit összesírtam,
U - U U - - U U - U - U - -
Hogy bennem annyi édes, részeg bú erjedett.
- - U - U - - - - - - U -
Ritka mosolyom dalba kiönteni nem bírtam,
- U U U - - U U- U U - - -
Csak könny zuhant szememből, ó sírtam eleget!
- - U - U - - - - U U U U
Egy csúfos hang belülről űzött, hogy így megírjam
- - - - U - - - - U - U - -
S higyjem, a víg Öröm hogy egész elfeledett.
- U U - U - U U - - U U -
De íme, bánatom már rímekbe van megölve
U - U - U - - - - U - U - U
És sajnálom, hogy nincsen, ki szívemmel pörölne;
- - - - - - - U - - - U - U
Ó gyertek vissza régi, enyhítő bánatok!
- - - - U - U - - - - U U
Én gyönge legény verset vérrel nem áztatok.
- - U U - - - - - U - U -
De kotorász mellemben Magányom éles körme
U U U - - - - U - U - - - U
S már sírok, mert egy szőke fejet nem láthatok.
- - - - - - U U - - - U U
| A
B
A
B
| 14
13
14
13
| ^ Keresztrím
| A
B
A
B
| 14
13
14
13
| ^ Keresztrím
| A
A
B
| 14
14
13
| | A
B
A
| 13
14
13
| | | |
|
|